A Ferencvárosi Kalendáriumból

A mi kis zsinagógánk megbúvik a Holokauszt Emlékközpont sarkában. Kicsi a templomkörzet is. A nagyok mellett jól kell dolgoznunk, hogy sokan kis helyen is elférjünk.

A régi nagy zsinagógán kívül minden eltűnt innen a Páva utcából, és lett helyette egy különleges nívódíjas épület, az Emlékközpont, szakmai programok, nemzetközi hírnév, rengeteg zsidó és nem zsidó látogató, és az igaz nemes ügy, amit az emlékhely jelképez. Azért a sarokban mi is ott vagyunk, a túlélők leszármazottai. Mi visszük tovább a zsidó életet. Jött a dózer és kisimította a ráncos öreg házat, ami sokáig adott otthont a hitközségnek. Törtek az el nem vitt tányérok, recsegtek a zongorára emlékező parkettalécek a díszteremből, eltemették a régi könyveket, szemétdombra kerültek az évtizeden keresztül rakosgatott iratok. Eltűntek az ismerős sarkok, amik éppúgy látták a sárgacsillagos fiatalokat, mint rendszerváltozás után azokat, akik péntekenként a Somerbe, egy ifjúsági szervezet rendezvényeire jöttek felfedezni a zsidóságukat és bulizni - kakaóért, kalácsért, jó társaságért. Nálunk nincs százéves hangulat, hogy ez a padló a nagyapám alatt is nyikorgott, és a padon a kis réztáblán az ő nevét olvasod. Nem felejtjük el őket. Azonban nem kell attól félnünk, hogy ránk dől a ház, beázik a tető, potyog a vakolat. Ez fontos, és másoktól pozitívan megkülönböztető tény. Imaházunk hangulatában sokkal közelebb áll a jeruzsálemi Yad Vashem modern múzeumi zsinagógájához, mint bármelyik magyarországi zsinagógához. Mégis ez a Bét HaKneszet, a Gyülekezet Háza.

Hitközségünk a Ferencváros szerves részét alkotja régóta. Az első ismert állandó imaház a kerületben 1872-ben a Soroksári út 33. szám alatt nyílt meg, és 1907-ig működött ugyanazon a helyen. Az évek során több másikat is alapítottak hittestvéreink. Egyleti imahely alakult a Márton utcában 1900-ban, 1907-ben a Ráday utca 31-ben. 1909-ben a Lónyay utca 25-ben avattak imaházat. 1911-ben már a Ráday utca 11-13. szám alatt is működött imahely. A Ferencvárosi Imaház Egyesület a Tompa u. 2. szám alatt ortodox Talmud-Tóra iskolát tartott fenn. A templom a Tompa u. 14./A. számú házban működött. A Koma Egyletnek a Lónyay utca 35. szám alatt volt imaháza. A Soroksári út 11-13., illetve a 25. szám alatt is létesültek imatermek. A külső körzet temploma a Soroksári út 37. számú ház udvari épületében volt.

Ferencváros nagyszámú zsidósága a kisebb, bérelt imahelyek helyett már 1910. körül tervezte egy új, nagyobb zsinagóga felépítését. A Páva u. 39. számú saroktelket 1909-ben a hitközösséghez tartozó Braun Géza gyáros ajánlotta fel a helyi közösség elöljáróságának. 1910. Pészachján már istentiszteletet is tartottak itt. Ekkoriban 205 férfi, és 160 női férőhellyel rendelkezett, az akkor még meglévő épület. Az első világháború megakadályozta az építkezést, amihez végül Baumhorn Lipót tervei szerint kezdtek hozzá 1923-ban. A zsinagógát rendhagyó módon helyezték el: bejárata a belső udvarra nyílik, az épület észak-déli irányú tengelye pedig a telek széleihez képest ferde, azokkal 45 fokos szöget zár be. A zsinagógák tengelye általában kelet-nyugati irányú, a hívek kelet felé, a frigyszekrény felé fordulva imádkoznak. A most működő imaházunk követi a nagy zsinagóga tájolását, a frigyszekrény jó irányba néz, azonban ugyancsak rendhagyóan a bejárat nem a Tóraszekrénnyel szemben, hanem mellette – mögötte nyílik. A templomot a kerületi hívek adományaiból építették fel. A Baumhorn Lipót által tervezett Zsinagógát 1924. január 6. napján szentelték fel, azóta folyamatos a hitélet, rendszeresek az istentiszteletek, a tanítás és a Tóra tanulása. A II. világháború alatt a kerületben élők sorsa nem sokban különbözött a más kerületekben élőkétől. Több csillagos házat is kijelöltek, ebben a zsinagógában is internáló tábor működött. Nem maradt olyan család, akiket ne értek volna veszteségek.

A Páva utcai templom károsodásairól a vészkorszakban a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának, a MIOI elnökének, Stöckler Lajosnak háború utáni feljegyzései alapján tudunk tájékozódni.

„A templomhoz szorosan kapcsolódó melléképületet és annak udvarát kisegítő toloncháznak használták hosszabb ideig, később a Szálasi Korszakban magát a templom belsejét minden lehetetlen célra, és végül istállónak használták. Teljesen kifosztották az oltárt, elrabolták a Tórát, a kegyszereket, de feltüzelték a padokat, dobogókat, a karzatok faszerkezetét és elvittek minden megmozdítható értéket, vagy berendezési tárgyat. Hetekig tartott a felgyülemlett szemét és törmelék elszállítása, néhány száz fuvart kellett elhordani, amíg a közegészségügyi feltételeknek megfelelővé vált a templom és környezetének helyzete. Ugyancsak istállónak használták és vandál módon kezelték a csatlakozó kultúrházat. Nemcsak a berendezés hiányzik, de még a padozata is tönkrement, eltüzelték. Az udvaron sírok vannak, az épületekben rom és törmelék. Néhány belövést szenvedett ez a templomépület is, komolyabb folytonossági hiányok vannak.”

A háború végétől, egészen a század végéig, és a nagy átépítésig folyamatosan működött a zsinagóga. Rendszeres volt a hitélet, bár az idő múlásával folyamatosan csökkent a túlélők száma is, akik templomunkat látogatták. A nagy Zsinagóga épületét egészen addig használták rendszeresen Istentisztelet céljából, ameddig azt, annak állapota biztonságosan megengedte. A melléképületben, ahol a hitközség irodái, és nagy díszterme is helyet kapott, működött a kóser népkonyha évtizedekig. Mai napig visszajárnak hozzánk idős emberek, akik a szomszédban jártak a zsidó óvodába, itt tanultak, itt hívták fel először a Tórához, vagy itt volt az esküvőjük. A rendszerváltás után itt működött a Hashomer Hacair cionista ifjúsági mozgalom klubja is egészen az átépítésig. A mozgalom elsődlegesen a gyerek korosztály részére szervezett színvonalas, és nagy látogatottságú programokat heti rendszerességgel. Templomkörzetünk a Budapesti Zsidó Hitközség tagja, és a BZSH útján a MAZSIHISZ része, neológ irányzatú zsinagógai közösség, amely azonban hangulatában, istentiszteletei liturgiájában, dallamvilágában alig különbözik a világ bármely táján megismerhető modern orthodox közösségektől.

Több generáció dolgozik együtt azon, hogy a közösségünk fejlődjön, a kóserság felügyeletéről, a vallási élet irányításáról Totha Péter Joel rabbi úr gondoskodik, aki tábori rabbiként is dolgozik a Magyar Honvédség Tábori Rabbinátusán már 2005. óta.

Új zsinagógánk a téli imaterem eredeti helyére épült a rekonstrukció és az átépítés során. Zsinagógánkban az istentiszteletek mellett Talmud Tóra képzés és héber nyelv oktatása is működik, biztosítjuk a kóser ellátást, Pészachkor az ünnepre előírt még szigorúbb feltételek mellett készített macesz, és macesz liszt beszerzését. Chanukka alkalmából pedig a megfelelő számú kóser gyertya beszerzését. Nagy hangsúlyt helyezünk a tanulásra. Minden pénteken az imarend részeként tanulunk az aktuális hetiszakaszról Mózes Öt Könyvéből. A Tóra Mindenkié programunk keretében nemcsak a rabbink tanít, hanem a közösség más vállalkozó szellemű tagjai is. Az istentiszteletet követő étkezésen, az ún. kidduson pedig öt percben a zsidó vallási jogról, a halacháról tanulunk. Haladunk a korral, ott vagyunk a népszerű közösségi oldalakon. Van saját weboldalunk, a www.pavazsinagoga.hu, amelynek fő feladata a tanítás. Mind a péntek esti, mind a szombat délelőtti istentisztelet szövege és dallamai hanganyagként letölthetőek. Kántorunk heti rendszerességgel szerkeszt és küld hírlevelet a tanulókör tagjainak. Megéljük a zsidó élet körforgásának eseményeit, a születéstől, a körülmetéléstől, a házasságkötésen át a temetésig. Virágzó közösségünk az emlékezés és a kegyelet helye mellett azt bizonyítja, hogy van zsidó reneszánsz, és van aki továbbviszi a ferencvárosi zsidók emlékeit és hagyományait, és az elhunytak mellett ott vagyunk mi is, a túlélők. Programjaink nyitottak, szeretettel látjuk minden kedves hittestvérünket és természetesen nem zsidó barátainkat ugyanúgy, akik jó beszélgetésre, jó hallgatóságra, egy jó vacsorára, vagy vallásos élményre vágynak. Szefárd kiejtéssel imádkozunk, és fonetikus imakönyvekkel segítjük, ha valaki nem biztos, vagy járatlan a héber szöveg olvasásában. Imarendünk szerint az Őszi Nagy Ünnepektől Savuot, a Hetek ünnepéig péntek esténként 18:00 órától kezdünk, szombaton délelőtt 9:30-tól. A nyári időszakban pedig este hét órakor kezdünk péntekenként. Bővebb információért keressen meg minket a pavazsinagoga@gmail.com e-mail címen.

Célunk zsinagógánkban egy olyan vallásos magyar zsidó közösséget létrehozni és fenntartani, amelyik hitelesen adja át a jiddischkeit érzését, de az évtizedünk kihívásainak is megfelel, és minden korosztálynak élményt tud nyújtani. Fontosak az idősek és fiatalok is. Azt szeretnénk, hogy ránk bármely hittestvérünk számíthasson, ha a IX. kerületben jár imaidőben péntek este, vagy szombat délelőtt. Nyugodtan bejöhessen, mert tudja, van tíz zsidó férfi akivel együtt imádkozhat, és ha kell, elmondhassa a gyászolók kaddisát. Zsinagógánk épülete új, és ennek is meg akarunk felelni. Igényes környezetben igényes szolgáltatásokat kívánunk nyújtani az istentiszteletek után is a kidduson, illetve a társasági rendezvényeinken. Közösségünk önkénteseinek köszönhetően egy kihalás szélére sodródott pesti zsinagóga az elmúlt években nemcsak a virágzás és a fejlődés útjára lépett, hanem jár is rajta. Eredményeket tett le a magyar zsidóság közös asztalára mind mennyiségében, mind minőségében. Többen vagyunk, több istentiszteletet tartunk, folyamatos az együttműködésünk más zsidó szervezetekkel, kóser konyhát vezetünk, jóízű kiddust adunk minden héten, nagy az átmenő forgalmunk is, akik kíváncsiságból látogatnak el hozzánk. Az ünnepeink levezetéséért külön köszönet jár neki is, valamint Totha Péter Joel rabbi úrnak, Weisz Ferenc főkántor úrnak, és Szántó-Várnagy Ádám kántorjelölt úrnak, a kiddusok, a háttér biztosításáért és szervezéséért feleségemnek Áginak, Andrisnak, a samesznak, az elöljáróság tagjainak, a Nőegylet tagjainak és önkéntes segítőinek.

Legközelebbi ünnepünk a Hanukka 2011. december 20.-án, kedd este, 5772. Kiszlév hó 25.-én jön be. Ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát a nyolc plusz egy karú gyertyatartón, a hanukkián. Naponta mindig eggyel több gyertyát gyújtunk a megfelelő áldás elmondásának kíséretében. A hanukka kifejezés jelentése felszentelés. Hívják a fények ünnepének is. A makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére, és a megszentségtelenített jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint az egy napra elegendő, de mégis nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Ezt a csodát meg kell osztanunk másokkal is, hirdetni kell. Így alakult ki az a szokás, hogy ezt a sokágú gyertyatartót az utcára néző ablakba helyezik, hogy a fényét mindenki láthassa. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán, alapulnak, ez úgynevezett posztbiblikus ünnep, mint a Purim, a Sorsvetés ünnepe. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében, a gyerekek szempontjából fontos hír, hogy bár nálunk nincs Karácsony, sem fenyőfa, sem alatta ajándék, de az ünnep nyolc napján szokás minden este ajándékot adni.

dr. Gádor György
elnök